Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Új Magyar Szó
Anul şi data apariţiei: 3/6/2008
Tematica: transformarea sistemului electoral – problematica reprezentării minorităţilor în parlament
Categoria articolului: reportaje
Autorul articolului: Bogdán Tibor
Titlul articolului: Sorvadó vagy hiányzó képviselet?
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://umsz.manna.ro/index.php?menu_id=2101&cikk=64161


Numele cotidianului

Articolul:

A mostaninál gyengébb lesz a romániai magyarság parlamenti képviselete, vagy nem lesz egyáltalán? Ez a kérdés foglalkoztatja az RMDSZ vezet?it, miután a parlament elfogadta az egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetését el?író törvényt. A szövetség képvisel?i tartózkodtak.

Egyel?re folynak a számítások, de máris szinte biztosra vehet?, hogy a romániai magyarság a mostaninál jóval kevesebb képvisel?t küldhet az els? névre szólóan választott parlamentbe. Pontos számítást egyel?re lehetetlen végezni; az eredmény jórészt attól függ, hogyan alakítják ki az úgynevezett kollégiumokat, amelyekben tulajdonképpen a képvisel?ket és szenátorokat megválasztják.

Ami biztos, hogy a kerületeken belüli felosztás kevésbé fontos Hargita és Kovászna megyében. A törvény ugyanis el?írja, hogy a kollégiumok határai nem haladhatják meg sem a települések, sem a megyék határait, a tömbmagyarság felaprózása tehát gyakorlatilag lehetetlen.

Egy kis számtan

A kedden elfogadott jogszabály értelmében 43 szavazókerület jön létre: egy-egy a 41 megyében, egy Bukarestben és egy a külföldön szavazók számára. A kerületeket kollégiumokra osztják fel több szempont szerint. A legels? a lakosságszám – 160 ezer lakosra jut egy szenátor, illetve 70 ezerre egy képvisel? –, amely azonban nem meghatározó. El?ször is a töredékmandátumokat felfelé kerekítik.

A törvény ugyanakkor kimondja, hogy kerületenként legalább négy képvisel?t és két szenátort kell választani akkor is, ha a lakosságszám ezt nem indokolja. Ennek következtében például Kovászna megyének a mostani egy helyett két szenátora lesz. Ugyanakkor a szenátorválasztó testület két vagy több, osztatlan képvisel?i kollégiumból állhat, amelyeknek ugyanakkor egymással szomszédosnak kell lenniük.

Üres törvényhozás – az úgymond névre szólóan választók nem tudják, kikkel telik meg

Fotó: Mihály László

Üres törvényhozás – az úgymond névre szólóan választók nem tudják, kikkel telik meg

Hol terem a magyar képvisel??

Hacsak a bejegyzés alatt álló Magyar Polgári Párt (MPP) nem szerez meglep?en magas támogatást, az RMDSZ-nek nem okozhat különösebb gondot a parlamenti küszöb átlépése. Ez továbbra ötszázalékos, azonban létezik egy alternatív bejutási mód: hat képvisel?i és három szenátori mandátum megszerzése. Ha sikeresen kampányol, a szövetség csupán a két székely megyében hét képvisel?i és 4 szenátori helyet szerezhet, hiszen Hargitában és Kovásznában a magyarság számaránya 85, illetve 60 százalék körüli.

Ezen kívül azonban minden más bizonytalan, pontosabban a kollégiumhatárok meghúzásától függ. Elméletileg a mintegy negyven százalékban magyarok által lakott Maros megyében is „kaszálhat” a szövetség, amelynek a kormány tagjaként beleszólása lehet a választási térkép megrajzolásába.

Egyéni mandátumot szerezhet még az RMDSZ Bihar és Szatmár, esetleg Kolozs és Szilágy megyében, bár utóbbi esetekben nagyon ügyes „topográfusokra” lesz szüksége. Kérdés viszont, hogy egyáltalán lehetséges-e minden esetben a magyar települések összegy?jtése, amely attól is függ, hogy az RMDSZ érdekei mennyiben ütköznek a koalíciós társ liberálisokéval.

Névre szóló átverés

A mandátumok elosztása meglehet?sen bonyolult és furcsa. Az els? bizarr mozzanat, hogy a jelöltek – pártok és függetlenek – által elért eredményt nem a kollégiumok, hanem a választókerület szintjén leadott szavazatok arányában állapítják meg. Vagyis hiába szerzi meg valaki a voksok többségét egy adott kollégiumban, ha a megyében leadott összes érvényes szavazat arányában eredménye kisebb 50 százaléknál, várnia kell az újraelosztásra.

A szavazatokat, akárcsak most, az országos eredmények arányában osztják el a pártok között. A procedúra annyira bonyolult, hogy azt a törvényalkotók többsége sem érti, s?t a kidolgozói is csak annyira, hogy az utolsó gazdátlanul maradt mandátumok odaítélésére végs? megoldásként a sorshúzást javasolták.

A lényeg – és az RMDSZ ezért nem szavazott a törvény ellen –, hogy minden párt az országosan szerzett szavazatszámmal arányosan jut képviselethez. A sokat emlegetett névre szóló választás azonban messzir?l sem biztosított. A Székelyföldön kívül – ahol a szavazók nagy többsége az RMDSZ-re szavazhat – csak elvétve ítélhetnek oda egyéni mandátumot, hiszen a román pártok szavazói nem tömbben élnek.

Másfel?l, ha például a magyar érdekképviselet nem lépi át a bejutási küszöböt, a Hargita és Kovászna megyei lakosok akár 80 százalékát olyan politikus képviseli majd, aki a voksok tíz százalékát kapta. És ez az országban bárhol el?fordulhat.

  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.